2010. október 24., vasárnap

Panna lak





Átköltöztünk, de a körülmények még nem teljesen komfortosak...

Részletek



A nagy történések közepette, vagy pont a torna miatt, de kihullott Pannácska magzati sörénye, most már teljesen apukájára hasonlít a megnőtt homlokkal:) Persze még maradt egy kevés, ami kérlelhetetlenül az égnek áll, még a sapka se lapítja le, őrült egy hajszerkezet!
Az első mosolyokat is kiosztotta az arra érdemeseknek, és azóta csak sűrűsödik, néha némi gőgicséléssel is fűszerezi, de ezt csak lehet, hogy egyelőre mellé képzeljük:) Már fókuszál, fixál és fixíroz. Az ágy fölött körbeforgó zenélő állatokat teljesen körbefigyeli és követi, a pelenkázó feletti kukucs makikat akár fél óráig is bűvöli. Csörgünk zörgünk, mindenre figyel, viszont hiába vesszük az újabbnál újabb zenélő játékokat, ami nagy sláger nála, mindegyik ugyanazt a dallamot játssza, kibírhatatlan, persze ő nem unja.
És sétálunk minden nap rendíthetetlenül, és csatlakoztunk vagy inkább befogadtak a családosok nagy klubjába, vagy inkább a kismamásokéba, mert a teljesen vadidegen, sosem látott anyukák is köszönnek egymásnak az utcán, ezt eddig nem tudtam, de most már kénytelen vagyok észrevenni, mert mindenki kivétel nélkül ránk köszön. Mint a motorosok. De itt nem zárja ki, hogy mekkora család, ha egy baba van, akkor köszönés is, és közvetlenség, és segítség, nincs kivételezés, hogy a robogósoknak már nem köszönnek. És ez az új nagy család egészen más, most hogy bekerültünk érzem igazán, mennyire minden máshogy megy, és alakul velünk. Főleg persze a gondolataink és a gondolkodásmódunk. Már úgy parkolunk, hogy elférjen mellettünk a babakocsis a járdán...

Torna



Szóval csináltuk ezt a tornát, vagyis próbáltuk, mert szerintem ennek a Katonának nem volt gyereke...Ez embertelen!Egy 1,5 hónapos csecsemőnek napi 20 óra alvásra van szüksége kb., na Pannácska jobb esetben ebből 10-et valósít meg. És ennek a nyomai kezdenek kiütközni. Azon kívül, hogy sír, kiabál , ordít és toporzékol ebben a sorrendben, már nagyon fáradt. Elalszik torna közben. Megállapítottuk, hogy ez abnormális, fel is hívtam a kórházat, előadtam a szitut, de közölték, hogy nem csökkenthetjük a tornák számát, átmenetileg sem, csináljuk tovább a tornát, ha elalszik akkor is, majd ha a hátára átfordul (ez az egyik gyakorlat pl.) arra felkel. Na ezeknek sincs gyereke!!A hátára fordulásnál annyira sír, hogy már nem is vesz levegőt, komolyan, az maga a halálra rémülés neki. Itt volt a védőnő is, ő is megmondta hogy csináljuk ám, minél többször ingereljük azt az agy területet, annál nagyobb a valószínűsége, hogy sikerül stimulálni. Na akkor "katonásan" nekikezdtünk, reggel 5-kor az első, és ezt így sorban. Annyi engedményt kaptunk, hogy ne evés előtt csináljuk, mert a pici azt szopogatta, amit torna közben ért az éhségtől, hanem kis pihenővel utána. Egy hét után már csak a 70%-át sírta végig, kezdtünk reménykedni, hogy ahogy ők mondták meg fogja szokni, sőt már várni fogja. Na ez kamu. Vasárnaptól megint úgy üvöltött, mintha halálra kínoztuk volna, teljesen ki volt merülve, és ha fürdéshez bekapcsoltuk a tornán is használt hősugárzót, már reflexből üvöltésbe kezdett szegény picikém, és csak a vízben nyugodott meg, amikor biztos volt, hogy nem tornáról lesz szó. Már azt hittük valami bajt csináltunk a tornával és fáj is neki. Bejelentkeztünk hétfőn a professzorhoz, hátha ő mond valami okosat. Megint vizsgált és közölte, hogy a gyerek még mindig jól van, a torna brutál, szerinte max napi 1x mehet, ebben a korban egyen és aludjon sokat. A kontrollon meg mondjuk azt hogy csináljuk, és majd el lesznek ájulva, hogy milyen ügyes. Bár így lenne. Másnap a gyerekorvost látogattuk meg, aki ugyanezt mondta, csak szerinte a napi 1 x fél óra sem mehet egyben , ha mindenképp csinálni akarjuk, akkor esetleg elosztva. A Dévényesek is azt mondták, hogy elég az ő foglalkozásuk. És mivel láttuk, hogy ez a babánknak nagyon nem jó, hagytuk magunkat meggyőzni és leálltunk. Utána 3 napig a kicsi szívem állandóan aludt, teljesen ki volt készülve. Azóta probálgatjuk elosztva, de a sírás maradt, ez már trauma lehet nála, viszont a gyakorlatok kevésbé mennek, sőt, úgyhogy a Margitos kontrollon nem hogy nem fognak megdicsérni...Most újabb fejfájás, hogy a napi1 max 2 tornát vissza vezessük-e. Mert mindenki, aki ért hozzá szidja a másik orvost, a másik módszert, a tudatlan szülő meg döntse el és legyen felelős kinek hisz, kire hallgat, és evvel hogy befolyásolj a gyereke jövőjét, mozgását.

Margit


na az úúúgy volt...
Szóval voltunk előzetes ambuláns vizsgálaton a Margit kórházban pénteken, és ott szokás szerint a doki elolvasta a zárójelentést, és ahogy azt már megszoktuk döbbenten és kicsit sajnálóan ránk majd a gyerekre tekintett, és megnyugtatást nem kereső szavakkal megkezdte a vizsgálatot, és egyben a felkészítésünket a tartalmasabb mondandóra. Aztán 10 perc után az ugyancsak szerencsére szokásos arckifejezéssel megállapította, hogy a nagyon rossz kezdés ellenére úgy néz ki jól megúsztuk. DE. Ezt a professzoron kívül senki nem meri csak úgy kijelenteni, tehát ő sem, ezért közölte feküdjünk be az egyhetes kivizsgálásra, mert (pont ahogy a professzor megmondta) "gyanús". Ezeket halljuk mindenhol, gyanús-rizikós...Rizikósok a Dévény alapítványi vizsgálaton lettünk, mert már ott is voltunk.
A kórházi rend abból állt, hogy kötelezően 3 óránként etetni kellett a gyereket, teljes sterilizáció, zöld köpeny és jól ismert társai, semmit nem vihettünk be. 2 ágyas kórtermek, az ágy mellett egy mindenes rozzant szék, és állandó 28 fok. Idilli. Még a cumiját se vihettük be, ez először komolyan kétségbe ejtett, de aztán adtak egy ugyanolyat, csak kórházit. Így indult a móka, reggel fél 5-től, éjfélig lehettünk bent, de a vizit idején ki kellett jönni 6-11-ig. Éjfél és 5 között át kellett volna aludni az éccakát, aki nem tette teát kapott tőlük, hiába préseltem ki magamból éjszakára mindig egy adag tejet, nem kaptam meg...Mert persze ő még nagyon nem alussza át. A lényeg, hogy amennyire a kiborulását vártuk a kórházi léttől, annyira mintababa volt. Bár így is mi voltunk a "szirénák", de ők még nem ismerik az igazi énjét:) Tud viselkedni a kisasszony!Aztán folyamatosan voltak vizsgálatok, szám szerint maximum 6-8, tehát 2 nap alatt lezavarható lett volna ez a történet, de mi bent rohadtunk egy hétig. Még a szülinapom sem nagyon tűnt fel, az már nagyon a hét vége volt, meg emlékezni se szeretnék rá. Konklúzióként jók az eredmények, csak csinálnunk kell egy tornát az itt elfogadott módszer szerint.
Az oxigénhiány által okozott tünetekből mindkét helyen fedeztek fel Panna mozgásában, vagy a reflexek által kiváltott mozgásokban, ezért mindkét helyen megkezdték a tornát, vagyis a Dévény módszer inkább masszíroz, és az izmokkal, izom alatti idegek stimulálásával ér el eredményt heti 1x1óra, míg a Margitos féle Katona módszer az agy stimulálásával gyógyít. Az agyból induló parancsokat kell javítani az izmok felé. Erre megtanítottak egy szenzomotoros tornát, amit mindig ugyanakkor napi 5xfél órában kell csinálni. Mivel az agynak azt a részét stimulálja, amit nem használ kellőképpen, idegen neki ez a mozgás, és amíg be nem indítja a területet sír, üvölt, hisztizik, toporzékol a kisbaba...
És a mozgásfejlődése során még bármi lehet, mert azt ilyenkor még nem látni, ezért havi 1 kontroll.

2010. október 17., vasárnap

újra

Újra jelentkezünk,bocsánat a kihagyásért!Elöször is Panna baba jól van!voltunk az esedékes kontrollokon,ahol minden rendben volt,csak ez a margit kórházas egy hetes kivizsgálás nem hagyott minket nyugodni,végül befeküdtünk. A félelmünk szerencsére nem igazolódott be, Panna látszólag jól érezte magát,mintababa lett. Lehet hogy a 30 fok elnyomta,amire ott temperältak.Én pár óra kivételével ott lehettem,egy isteni 25 éves fa széken.Az eredmények szerencsére jók,a gyógytornász látott egy-két gyanús dolgot,ezért betanították nekünk a szenzomotoros tornát,amit naponta 5x kell csinálni fix idöben,fél óráig. Pannus utálja,végig keservesen üvölt,úgyhogy a mérleg szabadidö nulla,idegszálak nulla.A kórházból már viszont az új lakásba jöttünk haza,ez a hét a költözésé volt,még kicsit nomád,Tóthék dobozolnak,de a picit el tudjuk látni,az ö szobája már teljes pompában díszeleg. Ha már lesz szolgáltatónk és gépünk részetesebben jövök képekkel,mert mindenféle történik közben,elsö mosoly,hajhullás,dévény torna,megfázás...