Gym over

Újra a Maaargitba voltunk hivatalosak. Most a főorvos nővel volt randink, őt egyébként csípjük, kicsit laza, de most már mi is javulunk ezen a téren, így kifejezetten csípem a stílusát. Lehet, hogy azért, mert eddig csak jókat mondott:) Emlékszem, amikor kétségbeesve meséltük neki, hogy beriasztott a légzésfigyelő. Ő gépelt, és fel sem nézett, csak mosolyogva annyit kérdezett, jól beijedtek, mi? és nevetett. Hát nem értettük bevallom, kicsit emelgettük is a szemöldökünket, de így utólag belátom, neki ez mennyire nem volt izgalmas. Persze azért korrekt is, mert egyből elmagyarázta tudományosan is, miért nem aggódta szét magát a hír hallatán. Ezek ellenére elhatároztam, hogy nem kábítom őket tovább, és elmondom, hogy már hónapok óta nem tornázunk. Az első kérdése az volt, hogy dolgozunk-e, amire én ennek ellenére hümmögtem egy egyetértőt, mert az ő kérdése nem volt teljesen az. Aztán lelkesen kérdezte, hogy akkor már elfordul-e az oldalára, amit nem értettem, tekintve, hogy Panna lassan mászik, de ezt meg ő nem gondolta. Aztán hitte, mert látta. Letettük a vizsgálóasztalra, aztán ketten nyúltunk utána, amikor megindult. Ő meglepve, én büszkén. Egyből közölte, hogy a tornát azonnali hatállyal befejezhetjük, így nem akartam már bevallani az engedetlenségünket. Még próbálkozott egy-két korának megfelelő teszttel, hang és szemkövetés terén, aztán amikor az eszközöket ki akarta marni a kezéből, nevetve feladta, és csak annyit mondott, durván bepörgött ez a gyerek, pár hét, és nem érjük utol. És ahogy az Öreg prof megmondta, ő is behúzta a strigulát Panna után, szerinte is az ő kis büszkeségük lett, mint Dévény Annáéknak is. Mit bánom is én, kinek milyen hasznára válunk, ha ők ennyire a mi hasznunkra váltak. Melyiknek köszönheti Panna az eddig elérteket magán kívül?Nem fogjuk megtudni, de nem is érdekes. Ők is és mi is megdolgoztunk a sikerért, és csak a végeredmény számít nekik is, nekünk is. Panna baba jelenleg egészséges.

dádá, kukucs, rákocska

Új pillanat

Korábban már írtam, amikor látni véltem egy fejlődési ugráshoz köthető váltás pillanatát, most elérkezett egy újabb. Persze azóta is sokat fejlődött, de nem mindig olyan éles a váltás, most megint. Délután óta Pannát kicserélték. Ez most az apjának is teljes újdonság volt. Olyan intenzív lett, hogy alig bírtunk vele. Olyan szinten jár a keze, lába és a szája, hogy csak kapkodjuk a fejünket, meg a kezünket, hogy nehogy galiba történjen. Minden érdekli, és nyúl is érte, már lassan kúszik is, de valahogy eléri az fix. A legújabb produkció, hogy tolat a rákocskánk. Kicsit fura a módszer, popsó felnyom, fekvőtámasz, minden végtag megfeszít és így hátranyomja magát. Néha előre is halad, mondjuk ha telefont lát. Most minden kell, amit eddig észre se vett, a régiek pár másodpercig még esélyesek, de már uncsik. Ez különösen izgalmas volt evésnél és fürdésnél, úgyhogy most kicsit jó leülni. Duma ügyileg be nem áll a szája, csak mondja, hogy dádádá, tyátyátyá. Olyan mintha holnap már szavakat próbálgatna, olyan újszerű dolgok ezek. Az alvások sokszor elmaradnak, vagy túlpörgés van helyette, vagy álcázott álmosság után órákig tartó randalírozás a kiságyban. Erre biztos rátesz egy lapáttal, hogy 2 fogacska is kibúvóban van. Nagyon lassúak, már 5 napja jönnek, kriminálisra fokozzák a kedélyállapotát, de alig látszanak ki. Mi lesz itt még??2 hónapos kora óta átalussza az éjszakákat. Na ennek is búcsút inthetünk, tegnap már 4x kelt. Egy biztos, Panna nagyon intenzív kiscsaj lesz, némi akaratossággal megfűszerezve, a napjainkat megédesítve.

Égkék

Sokan mondtátok, mikor élőben találkoztatok Pannával, hogy azt hittétek barna szemű, pedig nagyon kék, és most már úgy néz ki véglegesen marad is. Hiába, apja a domináns, ebben is rá hasonlít. Reméljük a haja az enyém lesz, Attila kiskorában tejföl szőke volt, én pedig mindig is barna, szóval reménykedünk. Sikerült pár képet csinálnom, ahol jobban látszik, íme a bizonyíték.

Nyelvcsettintés az új módi


Egy kis tánci


Még a kóstolásos régi szép és nevetős evés

Bohócmama

Na jó, nem tudom mi durvább a sáskánál??Talán Panna!:)Kipróbáltam mennyit enne a drága, nehogy éheztessem, mert hozzátáplálva is percre pontosan megéhezik 3 óránként. Hát főzelékből 160, vagy akár 200 ml, plusz 120ml inni!!!gyümölcsből minimum 200 ml!!plusz 120 ml inni!!Nem semmi, vagy csak nekem fura, hogy zabagép lett??Biztos nem sok, mert nem indult óriási növekedésnek a súlya. Így a menüt is gyorsabban színesítem, bekerült időközben a szilva és a banán, holnaptól jön a cékla. A körte-szilva szerintem rekord gyorsasággal fogyott el. Mostanában egyre sűrűbben korábban lesz ,,étkes", ahogy a kórházban említették, ilyenkor üvöltésbe csap át, és ahogy kiveszem a szájából a kanalat, jön a hiszti, ami egy etetés alkalmából azért tetemes idő. Na erre fejlesztettem ki, hogy rárakom a fejemre a játékkockáját, ezen teljesen elámul, valljuk be, nem csoda -amúgy én is, de ha vészhelyzet van, akkor bármi- és elkanalazgat békében. Na ma már nem lepődött meg az anyja fura ötletein, így a számba került a zsiráf is, azért ez még megint meglepte, persze a kocka is fent volt:) Aztán gondba kerültem, mert nem tudtam lehűteni az ebédet, nem várta meg, fújnom kellett a kanálravalót, úgyhogy zsiráf ki, és szünetben fütyülés. Hogy mi lesz holnap?:) Reggel megcsinálok minden kaját, nem lesz teljesen friss így napközben, de ez ennyit megér, azt hiszem egyetértetek!A melegítést meg már jó időben elkezdem, mert az evés nem játék, anya meg nem bohóc. Még!Vagy már...

Kis veréb

Igazából sáska, de az mégiscsak furán hangzik egy babáról szóló blogbejegyzés címben:) Pannus annyira rákapott a kanalas kajára, hogy a fürdés előtti vacsira sáskára alussza magát. Az egy, hogy nem tudom olyan gyorsan kapkodni a falatokat a kanalára és a szájába, hogy ne kelljen reklamálnia, mert biztos hogy már 2 másodperce üresen tátikázik a csőrét nyitogató kismadárra hasonlító kislányom, de egyszerűen semmi sem elég. Ma 200 ml-nél mondtam nem-et (eredetileg csak a felével készültem, tartalékban volt még egy negyed, majd készíteni kellett még egy negyedet), de még utána is csak nyitogatta a lepénylesőjét, de már hang nélkül, így megmertük kockáztatni, hogy nem adunk több almapürét. Félelmetes a tempó. Megjegyzem, ebben is 100%-ban az apja habitusát vélem felfedezni. (Csak azért merek ám ilyeneket írni, mert ő nem olvas:) Rohamléptekkel váltottuk ki a tízórai, ebéd, uzsonna étkezéseket, mondhatom zökkenőmentesen. A menübe bekerült az alma, körte, barack, sütőtök, répa, krumpli. A meggy napi ajánlat maradt. Jövő héten étlapra kerül a banán, és talán a cukkini is. További jó étvágyat!!
Mozgásügyileg gurul. A járóka már nem pálya, leraktam pokrócot a nappaliba, hogy legyen tere mozogni, hát kihasználta egyből. Lerakom a pokróc egyik végébe, és mindjárt a másikon találom, közben 3x fordul át teljesen. Ugyan még csak balra, mert hasról hátra csak ezt az irányt szereti, de talán még ez a szerencse, mert így kiérek a konyhából, mire nekirugaszkodik a 4. kanyarnak, ami már a kövön végződne. Húzgálja a popóját is, vagyis az égbe nyomja, a térdét maga alá húzza, ha ebből esetleg mászás alakul, már felköthetem a gyatyámat rendesen!

Pörög forog

Megtörtént az áttörés!Átfordult Pannus hasról hátra is!Mondjuk nem oldotta meg egyelőre a hason hiszti problémát, de felcsillant a remény. Eddig balra tökéletesítette, jobbra egészen más technikával dolgozik, ami nem is vált be annyira, de a lényeg, hogy csinálja, aztán majd gyakorlat teszi a mestert. Reggelente (újabban 6-kor) nem sír, csak halljuk, hogy motoszkál és dumál a sötétben, belopódzunk, hogy cumit adjunk neki, hátha nyerünk még egy óra alvást, de cumival a szájában minden értelemben átfordulva találjuk. Hogy rakta be a cumit, hogy fordult meg és hogy tekeredett el 90, 180 fokban??Mostanában már kinövi a járókát is, a forgásban gátolják a rácsok, csak az IKEA óriáskígyó: Barnslig Olmen legyőzése marasztalja, imádja.

Elmentünk csípőszűrés kontrollra, ahol minden rendben volt, de véletlenül a doktor néni észrevette, hogy a bal lábán kiáll a 2. ujj. Tehát ha most járna, 4 ujjon tenné. Általában örökletes, de most nem tűnik annak, egyelőre figyeljük, de ha nem múlik el a jelenség 8. hónapra, akkor jön az ujjrendezős ortopéd cipő.

Hétfőtől indult a meggy szezon!A hozzátáplálás újabb lépcsőjén először magabiztosan indultunk a házi fagyasztott gyümivel, de aztán az éretlen emésztőrendszer visszaküldte a feladónak. Még próbálkozunk, de lehet, hogy a répát felállítjuk a kispadról. Ami azért került oda, mert Pannácska drága ahogy megízlelte a karotta zamatát, azonnal kiprüszkölte a pulcsimra az egészet. Na a rizspép majd remélem mindent megold!És ugyan elveszve a nézetek között, de adagoltunk egy kis glutént is már speckó gríz formájában. Még talán tavaly is azt mondták az okosok -a hozzáértőt itt kizárnám-, hogy kizárólag csak 6 hónapos kor után kaphat a baba glutént, mert erősen allergizálhat, aztán jött, hogy a 7. hónapig kell kapnia, ma meg a 4.-6. hónap között meg kell kapnia az első adagot, mert így kevésbé okozhat galibát. Persze a másik tábor fél éves koráig semmit nem adna anyatejen/tápszeren kívül. Szinte hihetetlen, hogy alig van olyan dolog, amiben egyetértés lenne ezen foglalkozáson belüliek között (védőnő, orvos…), mi meg találjuk ki kire és mi alapján hallgatunk. Anyukáink ilyenkor már adták a háztartási kekszet, meg a babapiskótát. Ma az utóbbitól kihullana a szakik haja, mert például tojást tartalmaz, ami azt hiszem 1 éves korig tilos. Ennyire még nem rágtam magam előre a témában, mindig elakadok. De akkor hogy nőttünk fel ilyen étrenden? (feltételezem simán)

Zajoska

Bukkanó

A múlt hét a sütőtök jegyében telt. Kicsit döcögősen indult, de aztán annál nagyobb lendületet vett. Persze magában tálalva még mindig prüszkölést vált ki, de minimális ízfokozóval (rizspép) már ínyenc falat. (vagy nagyon kiéheztettem) A kanalazás mestere bújt el ebben a pici csöppségben. Gyakorlatilag a 2. kanalas nap óta gyönyörűen lakmározik vele. Ha nem lenne még ennyire kicsi, akár ki is lehetne már váltani bármennyi étkezést szilárd/kanalas evésre, nem finnyázik, sőt, rákapott. Ennek persze az az előzménye, hogy múlt héten megint beleestünk abba a hiába, hogy utána olvastunk bizonyos gyanús tüneteknek az interneten. Na ebből kifőztük, hogy Panna refluxos. Az apja már alig tudott aludni, mert annyira bántotta, hogy napok óta látjuk, hogy szenved és nem segítettünk. A doktornő sokat mondó mosollyal a szája szélén finoman elmagyarázta miért nem az. A fő tünet, hogy sokat bukik. A következő étkezés előtt is még. Háton tartani nehéz, sőt lehetetlen, mert amióta hasra tud fordulni, csak ezt teszi, ha jó ott neki, ha nem. Ehhez pedig fura köhögés társult betegség nélkül, tehát biztosra vettük, hogy már a gyomorsav marja a torkát. És még sok kis észrevételünk is volt, de szerencsére az internet megint tévedett, vagy mi. A doktornő megvizsgálta, és nem talált semmit, ennek ellenére az ágyát meg kellett dönteni, és minden evéskor kell kapnia az elején pár szilárd kanalas ételt, kaja után pedig jóideig nem lehet hason. Ez a kanalazás jónak tűnik, csak kezd ugye nagyon rákapni, pedig ilyenkor az még kevés tápanyagot nyújt neki, és én sem szeretnék még áttérni, viszont a súlya megindult végre rendesen, átléptük a lehetetlennek tűnő 6 kg-t. Lehet, hogy a tej előtt közömbösíti a savat, vagy felszívja (nem írt semmit a net). Szóval tud is valamit a doktornő, meg nem is.