2011. február 12., szombat

Kis veréb

Igazából sáska, de az mégiscsak furán hangzik egy babáról szóló blogbejegyzés címben:) Pannus annyira rákapott a kanalas kajára, hogy a fürdés előtti vacsira sáskára alussza magát. Az egy, hogy nem tudom olyan gyorsan kapkodni a falatokat a kanalára és a szájába, hogy ne kelljen reklamálnia, mert biztos hogy már 2 másodperce üresen tátikázik a csőrét nyitogató kismadárra hasonlító kislányom, de egyszerűen semmi sem elég. Ma 200 ml-nél mondtam nem-et (eredetileg csak a felével készültem, tartalékban volt még egy negyed, majd készíteni kellett még egy negyedet), de még utána is csak nyitogatta a lepénylesőjét, de már hang nélkül, így megmertük kockáztatni, hogy nem adunk több almapürét. Félelmetes a tempó. Megjegyzem, ebben is 100%-ban az apja habitusát vélem felfedezni. (Csak azért merek ám ilyeneket írni, mert ő nem olvas:) Rohamléptekkel váltottuk ki a tízórai, ebéd, uzsonna étkezéseket, mondhatom zökkenőmentesen. A menübe bekerült az alma, körte, barack, sütőtök, répa, krumpli. A meggy napi ajánlat maradt. Jövő héten étlapra kerül a banán, és talán a cukkini is. További jó étvágyat!!
Mozgásügyileg gurul. A járóka már nem pálya, leraktam pokrócot a nappaliba, hogy legyen tere mozogni, hát kihasználta egyből. Lerakom a pokróc egyik végébe, és mindjárt a másikon találom, közben 3x fordul át teljesen. Ugyan még csak balra, mert hasról hátra csak ezt az irányt szereti, de talán még ez a szerencse, mert így kiérek a konyhából, mire nekirugaszkodik a 4. kanyarnak, ami már a kövön végződne. Húzgálja a popóját is, vagyis az égbe nyomja, a térdét maga alá húzza, ha ebből esetleg mászás alakul, már felköthetem a gyatyámat rendesen!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése