2010. szeptember 23., csütörtök

Pufi




Végre elértük a születési súlyunkat, sőt már túl is robogtunk rajta!Láthatóan ki is kerekedett a pofija, kis pufika lett:)A védőnő el volt ájulva, hogy milyen látható gyarapodást produkáltunk, és állítólag sokkal jobb színben is van. De sajnos a védőnéni, aki számunkra az egészségügyben mostanában a legmeghatározóbb, legszimpatikusabb egyén volt az önkormányzat döntése következtében pont most adott le minket egy általa is vaskalaposnak említett fazonnak...Már alig várjuk a találkozást!A gyerekorvos is tiszteletét tette nálunk, még a cipőjét se vette le, és maximum 3 percet szánt ránk, pedig ismeri az előéletünket, és hoztuk vittük. Hazafelé nem is a rendelőbe kérte a fuvart, mondván van 1,5 órája amit el kell ütnie. Én meg azt hittem azért szarik ránk ekkora ívben, mert rohan a következő pácienshez...
Viszont hipphipphurrá a jó időnek. Kidugtuk az orrunkat az utcára is!Mi az hogy kidugtuk??!Kint is hagytuk, délelőtt délután is minimum egy órát kint lógunk a külvilágban, őrület!:) Anyu steppelt részei annyira nem üdvözölték ezt a fellángolást, de hétvégétől úgyis jön a rossz idő, majd kifekszem, ha úgy is esik, és bezárva búcsúztatjuk a vénasszonyokat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése